Idén a Nagyszakállú nagyon elkényeztetett engem,viszont a tavalyi télapóünneppel ellentétben most nem szerveztünk személyes találkozót,mert teljesen elzárkóztam tőle.
Viszont hozott olyan mesekönyvet,amiben én vagyok a főszereplő.Kettőt is.Az egyikben Brumi macival ünneplem a karácsonyt,a másikban pedig fellázadnak a játékaim,mert nem bánok velük jól,és fehérszakállú apóhoz fordulnak segítségért,aki a játékok 120éves fogadott nagyapja.(na ezt a könyvet vajon miért kaptam???).A hatás döbbenetes,mert azóta kevesebbet kell könyörögnie Maminak a pakolásért.Hozott még a Nagyszakállú Mikiegeret,csokikat(Mami bánatára-viszont szigorú feltételek kötődnek az elfogyasztásukhoz) és virgács is volt a csizmámban,de rögtön kijelentettem,hogy az Apucié.
Csóri Apa megint mindenből kimarad,mert decemberben szünnap nélkül dolozik.Úgyhogy nagyon hiányzik nekünk.Ezért néha undok is vagyok vele,mert haragszom rá,hogy nincs itthon.
És úgy néz ki,hogy gyönyörű helyre utazunk karácsonyozni,mert Mama főnöke oilyan kedves,hogy kölcsönadja a házát a Dunakanyarban.Úgyhogy menekülőre vesszük a figurát...
