2010. február 11., csütörtök

Elmaradós

Mostanában elég sok rossz,sőt szörnyű dolog történt velünk,így nem nagyon volt kedve a titkárnőmnek lekörmölni a mondandómat:(Sajnos a tavalyi szörnyű év után az idei kezdet is rettenetes,és mivel a sok rossz kumulálódik elég vacak napokat tudunk megélni.Nade Mami megrázza magát,és csak előre néz.Nem hagyja,hogy ez a sok vacak dolog tönkretegyen mindent,mert a legfontosabb megvan:Mi hárman egymásnak,egymásért.Múlt pénteken Ricsi barátoméknál töltöttünk egy délelőttöt.Elvarázsoltak a halai,a játékai,de főként a szerszámai.Gondoltam is,hogy az elektromos csavarhúzó használatát továbbfejlesztem és fültisztítóként alkalmazom.Bukta,de már levédettem az ötletet,úgyhogy nem tudja senki ellopni:-D.Ha már ott voltunk ki is porszívóztam,és megmutattam Ricsinek hogy kell úriember módjára viselkedni,Kriszti néninek pedig azt,hogy van remény,mert nemrég még én is olyan kis hűbelebalázs voltam,mint Ricsi,de most már okos nagyfiú vagyok.Jól éreztük magunkat.Nem is értem miért nem találkozunk sűrűbben???Tényleg Ricsi!Miért?





Vasárnap Keresztmamiék látogattak meg minket.Pível hatalmas élmény játszani,mert ő már olyan nagyfiú (mondom is állandóan,hogy Pí az én nagyfiúm).Kimentünk a közeli dombra szánkózni.Apáinkon jót nevettünk,ahogy a csúszkán együtt csúsztak le a dombról.Már délelőtt is voltunk kinnt Apával,míg Mami ebédet főzött.Nagyon bejön nekem ez a nagy hó!!!
Alig akartam hazaengedni őket,annyira jó volt együtt.Sajna Zsoltinak kevés szabadnapja esik hétvégére,így a közös programok nagyon ritkák:(