2009. szeptember 23., szerda

Margit sziget





Múlt héten a Margit szigeten is jártunk ám Keeszmami,Andi és Beeper kutya társaságában.Mamival közösen elfogyasztottunk egy óriási fagyit,zenélő szökőkutat néztünk-hallgattunk,virágokat szagoltunk,játszótereztünk,bringával kergetőztünk (naná,hogy én voltam az üldözött,mMami meg rohant utánam.gondoskodtam a testedzésről:),és elképesztően sok gesztenyét gyüjtöttünk.A legjobb mégis az volt,hogy átsétáltunk a felújítás alatt lévő Margit hídon,ahol rengeteg Bob mestert és munkagépet láttunk.És a Duna látványa sem volt utolsó:)

Hála

LiliNortianyu "játékra" hívott.Miért vagyok hálás?


Hálás vagyok azért,hogy ismerhettem és szerethettem a testvéremet 31 éven át.Hogy van sok-sok közös élményünk,hogy igazán jó testvérek és barátok lehettünk amíg élt.Hogy együtt játszhattunk és rosszalkodtunk (inkább csak Ő,én jó kislány voltam:) kiskorunkban,hogy együtt buliztunk és bandáztunk tiniként,hogy felnőtt korunkban is megmaradt ez a szoros kapocs.Hálás vagyok a reggelekért,amikor kijöttem a hálóból,és Ő már a nappaliban tévézett,vagy reggelizett,Marci pedig örömujjongásban tört ki,hogy megint itt aludt Keeszkapu!Hálás vagyok azért,hogy a Gyerekem ismerhette és szerethette Balázst.Hogy így ragaszkodtak egymáshoz.És hálás vagyok az erőért,ami nem is tudtam,hogy létezik bennem.Mert tovább tudok élni,és segíteni Anyuéknak,hogy Ők is ezt tehessék.És ebben nagyon jó partnerem Marci.Hálás vagyok azért,hogy ha már ennek a balesetnek meg kellett történnie,akkor történt,amikor Marci is köztünk volt már,mert nélküle az egész család összeroppant volna.Hálás vagyok azért,hogy van kiért tovább lépni.Hiszem,sőt tudom,hogy találkozunk még!



Árnyék fény nélkül
Mondat szó nélkül
Tenger víz nélkül
Ennyi vagyok nélküled én

Dallam hang nélkül
Felhő szél nélkül
Erdő fák nélkül
Ez lettem nélküled én

Bon Voyage drága Öcsikém...