2009. július 30., csütörtök

Haverok,buli,Rukkel!!!





Szerdán csoda történt!Apa ki tudott venni egy szabadnapot,és újra kiruccantunk kedvenc pancsolóhelyünkre!Ezúttal túszul ejtettük Keeszmamit és Pít ,és oda invitáltuk a Huber famíliát is.Az út kicsit viszontagságosra sikerült,mert Batárka vize felforrt(naná,hogy kevés volt benne),és amíg Apa ezzel foglalatoskodott a csomagtartózár is felmondta a szolgálatotDe szerencsére 5 percnyire voltunk a szerelőbácsinktól,aki sec-perc alatt orvosolta a problémát és már roboghattunk is tovább.
Ismét fantörpikusan jó volt a buli.Pí barátommal össze voltunk nőve,és Apucival sem lehetett levakarni minket egymásról:).A gyerek vizicsúszdán már nagyon profi vagyok,de most kipróbáltunk egy igazi naaagy csuszit is.És mivel Apa úszónacis feneke nem csúszott hát hasra fordulva oldottuk meg a helyzetet,Mami meg ügyesen elkapott.Aztán mikor Mamival csúsztunk befordultunk,és háttal-popival érkeztünk,de Pingvin bácsi nem volt olyan gyors,és kicsit elmerültünk.És még ez sem okozott nagy problémát Nekem,ugyanúgy folytatni akartam a csúszdázást.
Túl vagyok életem első önálló csajozásán is!Apa csak pillogott!Odamentem pár csini lányhoz,és elkezdtem Őket bűvölni a szememmel.Aztán integettem Nekik.És a végén kaptam egy cuki katicás labdát Tőlük,amiért puszikat dobáltam.Mamiék tisztes távolból figyeltek és szurkoltak.A siker nem maradt el azt hiszem.Teljesen oda voltak értem:)Reszkessetek csajok!!!



2009. július 27., hétfő

Adós maradtam..

Maya barátosnőmtől kaptunk egy díjat,de nem blogoltunk akkoriban sokat,így a köszönet és a szabályok teljesítése késett:(
Úgyhogy most ezúton köszönjük szépen!
És akkor a szabályok:
1. Tedd ki a díjat a blogodra.
2. Linkeld ki azt, akitől kaptad.
3. Nevezz meg legalább 3 blogot.
4. Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról

A 3. szabály értelmében a szivecskét küldöm Ricsimanónak, Emmának és Hollyéknak!

Szombaton...





a Millenárison voltunk Mamival a Babanetes programon.A Nő(T)anyásokkal lett volna tali,de sajna elkerültük egymást,mert mi délelőtt tudtunk menni.Ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat,mert a játszóterek szuperszónikusak,és még lufikat is kaptam.Igaz,hogy az egyiket még a helyszínen,a másikat délután Oli Papáéknál felengedtem Keeszkapunak,de majd pótoljuk az elrepült lufikat.Halacskákat is etettünk és galambot kergettem.Aztán munka után értem jött Apuci és elvitt Budaörsre a nagyszüleimhez,mert Maminak csajos program volt beütemezve,És felháborító módon Anyuci még a Gps-t is magával vitte,úgyhogy egész Budaörsig apelláltam:"Anyuci elvitte a beszélő tévénket!Nem akarom,hogy elvigye.Eldobja.Ide akarom ragasztani az ablakomra!!!" és így tovább.Aztán a játszótéren megbékéltem.És este újra egymásé lehettünk.Én és a beszélő tévé....

ps.:bocsi,telefonos fotók:)

Édeshármas pancsival,csúszdákkal-és darázscsípéssel



Vasárnap úgy döntöttünk,hogy édeshármasban programozunk.Kimentünk a Rukkel-tóra,és fantasztikusan töltöttük a napot.Pancsoltunk,saraztunk,ettünk-ittunk,fagyiztunk,vizicsúszdáztunk,és élveztük Apuci társaságát.Az egyetlen negatívumaa napnak egy gonosz darázs támadása volt.Rászállt a kukimra,és belecsípett.Mami lélekjelenlétének köszönhetően elég jól átvészeltük a dolgot,ugyanis aban a pillanatban,hogy görbülni kezdett a szám felkapott és beleültetett a hűvös vízbe,és addig ki sem dugtuk az orrunkat(kukinkat),amíg fájt a csípés.Közben gyógyító fagyit is kaptam,amit a vízben nyaltam el.Mire a fagyi elfogyott,a csípés sem fájt.Viszont a legnemesebb szervem duplájára nőtt.Széltében.De ez engem cseppet sem zavart abban,hogy folytassam a játékot.Ráadásul megajándékoztam a szüleimet egy teljesen hiszti-és ellenkezésmentes nappal:):):)Nemhiába a jó programokat én is értékelem ám!!!



2009. július 22., szerda

Marcipánszáj



  • Nem akarom,hogy Anyuci dolgozni menjen!Odamegyek a motorommal és kiveszlek a dolgozóból!

  • -Sok Dédim van.Sok dédit szeretek.

-Akkor menj oda Dédihez,mondd meg Neki!


-Nem mondom.


-Pedig Dédi nagyon boldog lenne,ha mondanád.Jó dolog,ha az emberek boldogok!


-Anyuci!Boldog vagyok,ha megpuszilsz!Jó dolog,ha boldog vagyok!



  • -Marci!Melyik állatodat vigyük aludni?

-Egyiket sem.Apucit vigyük!Apuci az alvós állatkám!



  • Keeszkapu nekem adta az alvós kutyusát,mert neki már nincs rá szüksége.Az égben nem kell az alvós kutyus...

2009. július 16., csütörtök

Ricsimanó és kisördög Marci







Tegnap meglátogatott minket Ricsi barátom az Anyukájával Kriszti nénivel.A korkülönbségből adódóan kicsit más dimenziókban mozgunk,de azért néha találkoztak az igényeink dinnyeevés,szaladgálás és kutyázás terén.Ricsi még pici fiú,így vigyáznom kellett volna Rá,de ezt nem nagyon vettem figyelembe.Legtöbbször egy dömper érzékenységével viseltettem irányába,és el akartam ütni a fűnyírómmal,irigykedtem,nem akartam osztozkodni,és még a medencébe sem akartam beengedni.Mamit eléggé kicsináltam a viselkedésemmel,de sajnos nálam így jön ki a feszültség,amit a családban érzek Keeszkapu balesete óta.Remélem azért nem riasztottam el teljesen,hiszen Mami résen volt és minden bajt megelőzve lépett közbe.

Így vészeljük át a hőségriadót



Na de akkor minek a medence??????

2009. július 10., péntek

Hiányérzet

“Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát.
Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül… váratlanul.”

(Hamia Linda)

2009. július 9., csütörtök

Napjaink...

Hétalvó pasik

Mamáéknál all inclusive ellátásban van részünk:)
...mostanában úgy telnek,hogy felébredünk,reggeli,és irány a Mamáék.Még jó,hogy elég közel laknak,mert autóval negyed óra alatt odaérünk.Általában a kertben múlatjuk az időt.Amikor nagyon erős a napocska,akkor vagy a nappaliban duplózunk Papával,vagy a teknőcös pancsolómban hűsítem magam,ami fölé Mami napernyőt tesz.Ebéd után nagy nehezen hajlandó vagyok elaludni (általában egy órás könyörgés után,de ha Mami nincs ott,akkor sokkal gyorsabban megy).Délután aztán irány a medence.Néha füvet nyírok,motorozok,bringázok,Kira kutyát szekálok,Keeszkapu autóját símogatom,és egyéb elfoglaltságokat eszelek ki,kizárólag Mami bosszantására.Este vacsorára és fürcsire érünk haza,aztán másnap kezdődik minden előről.A mesenézést minimálisra csökkentettem,általában teljesen mellőzöm.És az eredmény?Két nagyszülő,akik a gyerekük elvesztése után is látják a célt,és nem omlanak össze teljesen.Hősök Ők,azt kell,hogy mondjam!Mama!Papa!Nagyon szeretünk Titeket!!!

2009. július 6., hétfő

Az akrobaták

Szökés

Az előző bejegyzésből lemaradt a szökésem:)Történt ugyanis,hogy miután Apának két kézzel percekbe tellt kinyitni a kaput,az Ősök úgy gondolták nem kell kulcsra zárni,mert úgyem tudok meglépni.Nem mi???Mire Mamiék észbe kaptak már kiosontam a kocsihoz,inaktiváltam a riasztót,és éppen a kulcsot tettem az ajtózárba.És mindezt alig 1-2 perc leforgása alatt.Leleményes vagyok ugye???

Haramiák Gunarasfürdőn

Az első közös minivakációnk Cicóval annyira,de annyira jól sikerült,hogy remélem még sok hasonlóban lesz részünk.Pingvin bácsinak (Maya apukája) volt egy kis munkája Gunarason,így-hogy nehogy unatkozzon-mi is elkísértük.Péntek reggel indult az expedíció,méghozzá úgy,hogy a Huber család,Mami és én,meg az elképzelhetetlenül és irreálisan sok csomag bezsúfolódtunk Pingvin bácsi autójába.(Apuci sajnos dolgozni ment,de este utánunk jött.)Már péntek délután meglátogattuk a pancsizdát,ami fergeteges élmény volt.A gyerekmedence egyszerűen szuper.Pici csúszda,nagyobb csúszda,vízágyú,mindenféle fröcskölő,házikó,és hozzá olyan csúszásmentes alj,hogy még Cicó is teljes biztonságban szaladgálhatott a vízben.Engem három napon keresztül csak akkor lehetett onnan kirobbantani,ha ettünk,fagyiztunk,vagy esetleg a trambulinon ugráltunk.Mert igen,az is volt.Meg játszótér csúszdákkal,házikóval,arcfestéssel,gyöngyfűzéssel,és helyes kiscsajokkal (néha-néha elcsábultam,de végül mindíg visszatértem Cicóhoz).Az ebédet (ami kizárásos alapon hekk volt,ugyanis csak ezt és sültkrumplit kínáltak az éhes húsutálóknak) állandóan megettem Mami elől,annyira ízlett.Néha még Cicó elöl is,de Ő nem annyira bánta.Szerintem Mami megint nem eszik egy évig halat,de én követelni fogom,mert oda vagyok érte:)
Volt még egy tó is kacsákkal és halacskákkal,mellette pedig gokart pálya,amibe teljesen belehabarodtam.A kedves bácsi megengedte,hogy belecsücsüljek az autókba,nahát attól kezdve ki sem akartam szállni.
A szállásunk is cuki volt kis kertes vikendház szupi terasszal,grillezővel és málnabokrokkal,amit jól le is szüreteltem. Nagyon izgi volt bokorról csemegézni.
Az esti altatás még úgyis botrányos volt,hogy a délutáni kimaradt.Nanehogymá' lemaradjak valamiről.És hajnalban kukorékoltam.Egy-két hisztit leszámítva (az is a szálláson) tüneményesen viselkedtünk,Mami el is volt ájulva Tőlem:).
A dolog szépséghibája az volt,hogy Apucinak vasárnap hajnalban haza kellett jönnie,mert a péntek esti esőzésben beázott az üzletük,és ki kellett az egészet pakolni.Úgyhogy egy nappal később jött és egy nappal korábban ment szegény:(:(:(Pedig annyira,de annyira örültem Neki,mikor szombat reggel megpillantottam az ágyunkban.Ezért aztán kölcsönvettem Cicótól Pingvin bácsit, kineveztem pótapukának,és mindenhová magammal hurcoltam az óriási praclijánál fogva.
De,mint minden,sajnos a hétvége is véget ért,és haza kellett jönnünk.Mamáék már nagyon vártak,de Ők is hiányoztak Nekem,így vasárnap este dobtam az Ősöket,és kijelentettem,hogy Mamáéknál alszom.Mami és Apa meg örülhetett a kettesben töltött estének:)

2009. július 2., csütörtök

Itthon Ibizán






Mit nekünk meleg,pára,napsütés.Semmi gond,irány a medence.Cicóékat is áthívtuk Mamáékhoz,és együtt jót pancsoltunk.Igaz,hogy olyanok voltunk,mint az Adams Family,mert csak felettünk volt egy kis fekete esőfelhő,de a vízben meg sem kottyant az a kis esőcske:).Cicót ölelgettem,megpróbáltam levenni Bettyóról a fürdőruha felsőt,labdáztunk,csónakáztunk,ettünk,ittunk,mulattunk.Mindenki nagyon jól érezte magát,és szerencsére Papáékat is sikerült jókedvre derítenünk.De ki tudna ellenállni a varázsunknak.Főleg,ha együtt vagyunk...