Múlt héten Hévizen voltunk Mamival és a Nagyszüleimmel.Sajnos Apa nem jöhetett velünk,mint ahogy mostanában sehova sem,és egyedül csak a vasárnap van,ami Apás nap.Ezért nem is mentünk le Mamáékkal szombaton,hanem hétfőn.Metróval és vonattal!!!Apa kitett az Örsön,és onnan metróval mentünk a délibe.Iszonyatosan tetszett.Minden állomásnál hangosan bejelentettem:"Néhány utas leszáll!".A vonatnál meg választhattam újságot magamnak,aztán felszálltunk (megjegyzem,csak a véletlen folytán sikerült jó vonatra és jó kocsiba szállnunk,mert a kiírások kicsit hiányosak voltak),és Papáék eljöttek értünk Keszthelyre.Hévizen Mamáéknak üdülési joguk van egy jó kis szállodában.Most a 4 fős apartmann helyett 6 személyest kaptunk,úgyhogy bőven elfértünk.Többször átmentünk Kehidára a fürdőbe,ahol nem is kellett rám úszópelus.Mami befenyített,hogy ha a vízbe pisilek,akkor az úszómester bácsi kiküld.Hogy uszómester bácsi biztos lehessen benn,hogy maradhatok ,minden alkalommal,amikor kijöttünk a wc-ből átkiabáltam neki a medence túloldalára:"Úszómester bácsi!Pisiltem!".Egyébként Mamit is és engem is megviselt a fürdőben a teljes családok látványa.Mondtam is,mikor egy kisfiú,akit előzőleg az Apukájával láttam már a Mamijával volt,hogy a kisfiút elhagyta az Apukája.És kezelhetetlenül undok voltam Apával a telefonban.Márha addig egyáltalán eljutottunk,hogy szóba álljak vele.És ez már itthon elkezdődött,a minivakáció alatt csak mélyült.Meg is mondtam Maminak,hogy a vonatozás nem jó,mert nincs ott Apa,és azért vagyok rá mérges,mert állandóan dolgozik.Úgyhogy Mami cselhez folyamodott,és minden este egy kisfiúról mesélt,aki undok volt az Apukájához,mert az nagyon sokat dolgozott.Aztán egy nap Apuka megelégelte az undokoskodást,és nem ment többet dolgozni.Szépen lassan fogyott a pénz.Már nem voltak új játékok és könyvek,aztán este-reggel zabtejci.Végül már csak hideg vízben tudott fürdeni a kisfiú,és éhes is maradt,mert kiürült a hűtő.A történet tetőpontján pedig a benzin is kifogyott az autóból,úgyhogy a kisfiú nem tudta meglátogatni a legjobb barátját és a játszótérre sem jutott el.Így aztán megígérte az Apukájának,hogy soha többé nem lesz vele undok,csak újra járjon dolgozni,hogy megtankolhassák az autót.Amit szép szóval nem értettem meg a mese segítségével sikerült.És azóta nagyon jóban vagyunk Apucival,pedig most sem dolgozik napi 13 óránál kevesebbet.
Azért jól éreztük magunkat,jó volt Mamáékkal éjjel-nappal,és jó volt egy kicsit kiszakadni a mindennapokból.
Hazaérve ki sem lehetett szedni Puszi kutya fenekéből annyira örültem neki.Még szülinapomra is Puszi kutyás tortát kértem:)
